Gazdasági növekedést remélnek

A párizsi egyezményben kitűzött fő cél a globális felmelegedés 2 °C alatt tartása. Közel kétszáz ország vett részt a két hétig tartó tanácskozáson, ami az első olyan megállapodást eredményezte, melyben minden nemzet elkötelezte magát a károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett. Az egyezmény, melynek vannak kötelező és önként vállalt részei is, 2020-ban lép életbe.

Obama azt mondta a megállapodásról, hogy a világ megmutatta, mire vagyunk képesek, ha egyként állunk ki. „Röviden, az egyezmény azt jelenti, hogy kevesebb lesz a bolygónkat fenyegető széndioxid-kibocsátás, miközben több munkahelyet, gazdasági növekedést várhatunk az ehhez szükséges beruházásoktól” – mondta az amerikai elnök.

Van, akit felháborít

A kínai főtárgyaló – egyébként Obamával egyetértve – azt mondta, a párizsi megállapodás nem ideális ugyan, de attól még történelmi jelentőségű.

A világ legszegényebb országait képviselő csoport elnöke, Gaspar Martins szerint a lehető legjobb döntés született, amit remélni lehet, nemcsak a legkevésbé fejlett államok, de a világ minden polgára számára. Nick Dearden, a Globális Igazságot Most nevű szervezet igazgatója viszont felháborítónak nevezte, hogy sikerként könyvelik el a megállapodást, amely aláássa a világ legsérülékenyebb társadalmainak jogait, miközben semmilyen konkrétumot nem tűz ki, ami biztosítja a jövő generációi számára a biztonságos és élhető környezetet.

A megállapodás kulcspontjait a BBC a következő pontokban foglalta össze:

• Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedését a lehető leghamarabb meg kell állítani, az évszázad második felére el kell érni az egyensúlyt, vagyis olyan mértékre csökkenteni a kibocsátást, amelyet a környezet ellensúlyozni képes.
• A globális felmelegedést jóval 2 °C fok alatt kell tartani, 1,5 °C-ra kell törekedni.
• Ötévente felül kell vizsgálni az előrehaladást.
• 2020-tól évi százmilliárd dollárral kell segíteni a fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseit, a jövőben az összeget növelni kell.

Óvatos célok

A megfigyelők szerint a korábbi megállapodások azért nem értek el sikert, mert konkrét kibocsátási célokat határoztak meg az egyes országok számára. Több ország – köztük Kína, India és Dél-Afrika – úgy érezte, hogy ez saját gazdasági növekedését és fejlődését ássa alá, ezért nem sikerült megkötni a megállapodásokat. A mostani tárgyalások igyekeztek ezt elkerülni, a nemzetek maguk határozzák meg, hogyan járulnak hozzá a globális cél eléréséhez. (BBC)

Forrás: 24.hu